A KGFB árnyoldala: mit jelent a regressz, és miért veszélyes biztosítás nélkül e-rollerezni vagy e-bike-ozni?
Szakmai és jogi szempontból átdolgozott tájékoztató cikk a mikromobilitási eszközök kötelező felelősségbiztosítási szabályairól, a regresszjog működéséről és a MABISZ-megtérítési kockázatokról.
Sokan még mindig úgy tekintenek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB), mint egy kellemetlen kötelező kiadásra, ami baj esetén gondolkodás nélkül mentesít minket a károk alól. A helyzet ennél jóval összetettebb — és ez ma már a mikromobilitási eszközök (e-rollerek, erősebb e-bike-ok) használóit is közvetlenül érinti.
Létezik ugyanis egy lényegi jogi intézmény, amivel minden közlekedőnek tisztában kell lennie: a visszkereseti jog (regressz). Ez a szabályozás biztosítja, hogy a felelőtlen vagy szabályszegő magatartás következményeit ne a biztosítói közösség, hanem maga a károkozó viselje.
1. Mi az a regressz? (Amikor van biztosításod, mégis fizetsz)
A KGFB-törvény (2009. évi LXII. törvény) alapján a biztosító kártalanítja a vétlen áldozatot a keletkezett károkért, ám bizonyos súlyos jogsértések és szabályszegések esetén a kifizetett összeget utólag – meghatározott összeghatárig – visszakövetelheti a károkozótól.
| Szabályszegés / Kizáró ok | Törvényi regressz-limit |
|---|---|
| Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés | akár 5 000 000 Ft-ig |
| Cserbenhagyás / segítségnyújtás elmulasztása | akár 5 000 000 Ft-ig |
| Érvényes vezetői engedély hiánya (ha a járműhöz kötelező) | akár 1 500 000 Ft-ig |
| Súlyosan elhanyagolt, veszélyes műszaki állapot | akár 1 500 000 Ft-ig |
| Szándékos károkozás | a teljes kifizetett kárösszeg erejéig |
2. Milyen e-rollerre és e-kerékpárra KÖTELEZŐ a KGFB?
A 2024 júliusában életbe lépett szabályozás pontosan rögzíti, hogy mely mikromobilitási eszközökre terjed ki a kötelező felelősségbiztosítási kötelezettség. Rendkívül fontos tisztázni a járműkategóriák közötti különbségeket:
- Elektromos rollerek: Kötelező a KGFB, ha a tervezési sebesség meghaladja a 25 km/h-t, VAGY ha a jármű saját tömege több mint 25 kg és a tervezési sebessége meghaladja a 14 km/h-t.
- Elektromos kerékpárok (e-bike / pedelec):
- Hagyományos Pedelec e-bike: Ha a motor teljesítménye legfeljebb 250–300 Watt, gázkarral nem rendelkezik (kizárólag pedálozás közben segít rá) és a rásegítés 25 km/h-nál lekapcsol, a jármű jogilag kerékpárnak minősül. Ezekre az e-kerékpárokra NEM kötelező KGFB-t kötni.
- Gázkaros e-bike / S-Pedelec: Ha az elektromos kerékpár pedálozás nélkül, önállóan is képes haladni (gázkaros), vagy a rásegítési sebessége meghaladja a 25 km/h-t (S-Pedelec), jogilag segédmotoros kerékpárnak minősül. Ezekre a járművekre KÖTELEZŐ a KGFB megkötése (valamint a bukósisak használata és a vezetői engedély is).
3. Mi történik, ha BIZTOSÍTÁS NÉLKÜL okozol balesetet?
Egy vétlen prémium gépjármű meghúzása, vagy egy személyi sérüléssel járó ütközés orvosi és rehabilitációs költségei könnyen többmilliós fizetési kötelezettséggé nőhetnek, amit a károkozónak teljes saját vagyonával kell megtérítenie.
A mikromobilitási szezonban minden e-rolleresnek és e-bike használónak érdemes elővennie a járműve gyári dokumentációját és ellenőriznie a műszaki adatokat (saját tömeg, tervezett végsebesség, motorteljesítmény és hajtási mód). Amennyiben az eszköz a jogszabályi határértékek alapján biztosításkötelesnek minősül, évi néhány ezer forintos KGFB díjjal megelőzhetők a többmilliós vagy akár életre szóló anyagi kockázatok.
Dr. Halász Barbara
Egyéni ügyvéd, biztosítási szakjogász, közlekedési- és közlekedésigazgatási szakjogász
Több mint 10 év belső biztosítótársasági vezető jogtanácsosi tapasztalattal képviseli Ügyfeleit a kártérítési, sérelemdíj és biztosítási jogvitákban.
Kapcsolódó Szakmai Cikkek
Felül kell-e vizsgálni az orvosoknak a felelősségbiztosítási szerződésüket?
A sérelemdíjak jelentős emelkedése miatt az évekkel ezelőtt kötött 5 millió forintos kártérítési limitek már nem nyújtanak valós védelmet egy orvosi műhibaperben.
Mit is jelent a KRESZ-ben a bizalmi elv?
A közúti közlekedésben a bizalmi elv és a balesetelhárítási kötelezettség határai: meddig bízhatunk mások szabálykövetésében, és mikor kötelességünk elhárítani a veszélyt?