Mit is jelent a KRESZ-ben a bizalmi elv?

A közúti közlekedés során a „bizalmi elv” azt jelenti, hogy valamennyi közlekedésben részt vevő alappal bizakodhat abban, hogy amennyiben a szabályoknak megfelelően jár el, mások is betartják a közlekedési szabályokat; másfelől azonban nem hivatkozhat eredményesen a bizalmi elvre az a járművezető, aki kellő időben észleli a közlekedés más résztvevőjének a szabályszegő közlekedését.

A „bizalmi elv” a hétköznapokban azt jelenti, hogy ha át szeretnél menni a gyalogátkelőhelyen, az utadat keresztező gépjármű lelassít, megáll és átenged. Azt jelenti, hogy a közlekedésben minden résztvevő betartja a szabályokat.

Az úton alkalmazott táblákat, jelzéseket a vezetők nem mérlegelhetik, hanem mint szabályokat, be kell tartaniuk. Ezeket a jelzéseket akkor is be kell tartaniuk a vezetőknek, ha látszólag értelmetlenek, egymással ellentmondóak, vagy már nem időszerűek. Nincs mérlegelési lehetőségük. Nem mondhatják, hogy itt már befejeződött az útépítés, nem indokolt a 30-as tábla, és mehetnek 50-nel.

A KRESZ konkrét jogszabályhelye

Az ún. „bizalmi elvet” a jogszabály szó szerint nem nevesíti így, a preambulumban utal rá, azonban arra közvetlenül felelősséget megállapítani nem lehet. Ezért amikor erről beszélünk, a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontja jut az eszünkbe, mert ez már egy konkrét jogszabályhely, erre már lehet felelősséget alapozni, vagy éppen felmenteni valakit.

A bírói határozatokban a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja balesetelhárítási kötelezettségként jelenik meg. Ismerőseim körében kisebb kutatást végeztem: 10 főből 8 hallott a bizalmi elvről, a kivételekről senki, a balesetelhárítási kötelezettségről szintén senki sem hallott.

Ellentét vagy kiegészítés?

Nekem a „bizalmi elv” és a balesetelhárítási kötelezettség egymás ellentétének tűnik. Míg a bizalmi elv számomra azt jelenti, hogy bízzak abban, hogy mindenki betartja a szabályokat, a balesetelhárítási kötelezettség feltételezi, hogy valaki megsérti a szabályokat, s nekem kötelességem elhárítani azt.

A kettő azonban ki is egészítheti egymást: ott, ahol a bizalmi elv valamilyen módon sérül (pl. gyermekek, ittas személyek, mozgásukban korlátozott személyek közlekednek), ott azonnal belép a fokozott balesetelhárítási kötelezettség.

A defenzív vezetés kulcsfontosságú, azonban nem szabad eljutni oda, hogy a szabályszegők arra építsenek, hogy majd más hárítja el az általuk előidézett veszélyt. Fontosnak tartom a bizalmi elv erősítését a mindennapi közlekedési morálban.